Chapter 17..!

Sziasztok!!
Újra itt vagyok, ezúttal a 17. résszel. Örülnék, ha kommentelnétek, ezen kívül a pipálgatás, a feliratkozás is nagyon jól esne!
Facebook csoport: (lépjetek be!) https://www.facebook.com/groups/661237750639340/
Jó olvasást kívánok, Manócskák.! :)
Zeneajánló: Tim Berg - Seek Bromance
                Tom Boxer & Morena - Deep In Love

Pusszantás: Justagirl*.* :33

-Liam szemszöge-

- Jó reggelt, Csipkerózsika! - ébresztgettem a Lucia ágyán végigterülő Danielle-t. 

- ... Hadd aludjak vissza.. Még csak két óra.. - Nézte meg álmosan telefonja képernyőjét.

- Igen, délután kettő.. Úgyhogy igazán felkelhetsz..

-  ... Ez tudod mit jelent? Jézusom.. - kelt fel hirtelen.

- Azt hogy sokáig alszol? - nevettem.

- ... Te tényleg nem érted.. Lucia ott aludt Harry-nél.. Ez se mindennapi dolog.. Andrews bepasizott!! - üvöltve valami furcsa öröm táncot lejtett a szőnyegen.

- Uram isten.. - mondtam, majd kimentem a szobából. - Soha nem fogom megérteni a nőket...

-Harry szemszöge-

A reggeli boldog ébredésemet elrontotta, hogy Lucia-t nem találtam magam mellett. Nehézkesen felkeltem, majd tiszta ruha után kutattam, mikor megtaláltam a megfelelőt, magamat nem zavartatva vettem át. A szennyest a fürdőben lévő szennyes kosárba dobtam. Innen a nappaliba indultam, de ott sem találtam meg Lucia-t. Tuti a konyhában van. - Gondoltam, mivel elég jó illatok csapták meg az orromat. Lassan, figyelve arra, hogy ne vegyen észre, leültem a konyha pult melletti székek egyikére.. Csak figyeltem, hogyan szorgoskodik az Én Méhecském. Ő hirtelen megfordult, majd az ijedtségtől majdnem a reggelinket a földre hajította. 

- Mégis mióta ülsz ott? - kérdezte, miközben lerakta a még gőzölgő tojásrántottát.

- Épp elég ideje, hogy tudjam volt itthon tojás. Azt hittem üres a hűtő. 

- Csak hogy tudd nem volt itthon semmi ehető. Boltban is voltam.. - rakta az asztalra az ételt.

- Méhecske.. Kezdem azt érezni, hogy nem érdemellek meg. - ültem át az asztalhoz. Ő is leült, majd enni kezdtünk.

- Nem vagyok a tulajdonod. Remélem ez világos.

- Még nem.. - válaszoltam, majd mikor befejeztük, Lucia elmosogatott, én pedig tévé elé ültem.

- Mi jót nézünk? - ült oda mellém.

- Amit csak szeretnél. - öleltem magamhoz. Ezután magához vette a távirányítót, majd gondolkodás nélkül kapcsolta ki a tévét.
- Akkor inkább beszélgessünk. Meg akarlak ismerni. - fordult szembe velem.
- Már ismersz.. Én vagyok a rosszfiú, akit senki sem szeret.. Nézz rám.. A macskámmal élek. Nem értem miért vagy még velem..
- Juujj.. Van cicád? Biztos nagyon aranyos. - nyújtotta meg az u-betűt. - Egyébként meg nem azt szeretnéd, hogy legyen valaki aki szeressen? Akkor meg beszélgess velem.. Engedd, hogy megismerjelek. Másképp a cicádat simogatva fogsz megöregedni.
- Szóval látsz rá esélyt hogy te meg én..
- Harold, ez egyáltalán nem publikus információ. - szakított félbe.
- Akkor inkább mesélek. Mit szeretnél tudni?
- Mindent. Az elejétől.
- Huh.. Szóval.. Anyám Anne Cox, apám Des Styles.. Van egy nővérem, Gemma, akivel egész jól kijövünk mind a mai napig. A szüleim hét éves koromban elváltak.. Szörnyű volt.. Utána anyámmal és Gemm-el éltem, majd anyu bejelentette, hogy barátja van. Robin Twist lett a nevelőapám. Kezdetben nem kedveltem őt, mert azt hittem, hogy ha bírom őt, az apu felé árulás.. De az idő múlásával egyre jobb kapcsolatban lettünk. Nagyon jóban voltam a családommal. Mindent meg tudtunk beszélni.. Aztán ez megváltozott.. 18 voltam mikor először öltem.. Furdalt a lelkiismeret, ezért vallottam be a családomnak. Anyám azt mondta, hogy az Ő házába egy gyilkos ne tegye be a lábát.. Hát nem is tettem többé.. Eljöttem onnan busszal Londonig, majd néhány hétig átmeneti szállásokon éltem. Aztán megismertem Sophia-t.. Neki kezdtem dolgozni.. Lett pénzem, házam, autóm.. De elvesztettem a családom.. És most itt vagyok... - fejtettem ki életem történetét. - A nővéremmel titokban tartjuk a kapcsolatot. Minden héten felhív.. Azért titokban, mert ha anyu megtudná, valószínűleg Gemma-val is megszakítaná a szülő-gyerek viszonyt. Utálom, hogy a családom fél tőlem.. Nem akartam ezt kiváltani belőlük.. Mindegy..
- Sajnálom.. Figyelj, mi lenne ha összehoználak anyukádékkal? Segíteni szeretnék..
- Nem jó ötlet. Semmit nem érnél el vele.. Anyu nagyon okos nő, de rendkívül makacs. Ha fejébe vette, hogy kitagad, akkor halálomig se fog velem szóba állni..
- Azért megpróbálhatnánk!.
- Kérlek.. ne!..
- De azért szólj, ha meggondolod magad.
- Hidd el, te leszel az első.. Méhecske. - pusziltam meg a fejét.
- Figyelj.. Te hány éves is vagy? Csak a miheztartás kedvéért.
- Érdekel, mi? Segítek. Öt év van köztünk.
- 22... Öreg vagy.. - nevetett.
- Azért remélem a kor nem akadály..
- Nem érdekel a korkülönbség. Az érdekel, hogy megértjük-e egymást. Hogy megbízom-e benned.. És eddig őszintén bevallom, egész jól szerepelsz.
- Neked nem is kell jól szerepelned.. Mióta megláttalak tetszel..