2014. augusztus 15., péntek

Chapter 12..!

Hali Manók!
Nem is hiszem el, hogy már a 12. résznél tartunk.. Mintha csak tegnap kezdtem volna írni ezt a blogot.. Pedig már lassan 2 hónapja.. :) Mindenesetre szeretném megköszönni minden támogatásotokat, beleértve a megtekintéseket, a pipákat, a feliratkozást. Köszönöm! Kérlek, tegyetek ugyanígy a blogzárásig! (Ne ijedjetek meg, nem mostanában lesz!) 
A facebook-om: https://www.facebook.com/profile.php?id=100005001074654
A blog facebook-csoportja: https://www.facebook.com/groups/661237750639340/ Egész nyugodtan beléphettek! 

Zeneajánló:James Arthur - Impossible
                   One Direction - Story of My Life

Pusszantás: Justagirl*.* :33



-Lucia szemszöge



Másnap reggel elégedetten fordultam másik oldalamra. Lejátszódtak előttem a tegnap eseményei. Az, ahogyan teljesen összetörtem, és próbáltam felállni. Perrie érdeme, hogy ma nem teljesen kisírt szemekkel ébredtem. Egy kicsit elviselhetőbbé tette a szenvedést. Ezek után nem kérdés, hogy köszönettel tartozom neki. Múlt éjjel - mikor hazaértem - Liam is egész barátságosnak mutatkozott. Kérdezte, hogy telt a napom, és hogy mit csináltam. Flegmán körülírtam, mi történt velem aznap, majd gyorsan feltrappoltam a szobám menedékébe. Nem volt kedvem egy fájdalmas bájcsevejt megejteni vele. Majd talán ma ráveszem magam, hogy egy mondatnál többet beszélgessek vele.




-Liam szemszöge-


A konyhapultnál kavargatom gőzölgő koffein tartalmú italomat. Valami nincs rendben Lucia-val.. Nagyon nincs. Valahányszor beszélgetni próbálok vele, Ő gyorsan tereli a témát és valami ürüggyel a szobájába rohan.. Mit tettem? Rám haragszik, vagy valaki más tette Őt ilyen zárkózottá? Aggódom.. Nemsokára felöltözve lépdelt le a lépcsőn.
- Jó reggelt. Mit iszol?
- Viszont. Kávét. Kérsz?
- Nem kávézom, de azért köszi. - ment oda a hűtőhöz, hogy összedobjon magának valamit.
- Mi a baj? Miért nem tudunk úgy beszélgetni, mint amikor idejöttünk? Aggódom érted. - ezzel bevágta a hűtőajtót.
- Mert én már mással beszélgetek. Keress barátokat.
- Lucia, mi van azzal a lánnyal akit a legjobb haveromnak nevezhettem pár hónappal ezelőtt?
- Ő nincs többé. Ismerkedj meg az új énemmel... Már el is ment az étvágyam. Majd jövök. - mondta, majd kilépett az ajtón.
- Nem mehetsz el csak így. Válaszokat akarok! - ordítottam utána, de csak a csend válaszolt. Beletörődve Lucia flegmaságába kezdtem el dolgozni. Reménykedtem, hogy minden rendben vele. Ennél többet nem igazán tudtam tenni.



mila kunis animated GIF




-Perrie szemszöge-



Egy kávézóba hívtam a még semmiről sem tudó Lucia-t. A barátom is velem van. Zayn. A kettőnk feladata minél előbb kiiktatni a lányt. Félek. Még sosem öltem embert, és nem ezzel az ártatlan példánnyal szeretném elkezdeni. Viszont Zayn nagyon is gyakorlatos ebben a helyzetben. Sokáig Harry társa volt - együtt hajtották végre a 'küldetéseket'. De most nincs Styles.. Így hát gondolták én is jó leszek. Pár perc múlva rohanva tolja be a kávézó ajtaját Lucia. Keresően körbenéz, majd mikor meglát, felénk veszi az irányt. Bemutatkozik barátomnak, majd a mellettem levő székre teszi le magát.
- Mi a baj? Elég feszült vagy. -kérdeztem.
- Á.. Csak a szokásos. Egyre romlik a viszonyom Liam-mel. És az a legrosszabb, hogy én váltom ki a romlást.. Már nem beszélgetünk úgy, mint pár hónapja.. Ki akarok vele békülni, de akkor az egész Harry-sztorit be kéne vallanom.. Azt meg cseppet sem akarom. - Zaynnel egymásra néztünk. Ha elmondaná a majdnem elrablást, akkor Liam tudná, hogy Sophia keze van az ügyben.. Valahogy le kell beszélnünk a lányt a békülésről Liam-mel.
- Ha igaz barát, akkor nem kérdezősködik. Megérti, ha valamit nem akarsz elmondani. Egész nyugodtan kibékülhetsz vele. - tanácsolta Zayn, bár inkább parancsnak hangzott.
- Nem is tudom.. Majd meglátjuk. - sóhajtott gondterhelten. Még vagy egy órát ott ültünk. Vesézgettük Lucia sorsát. Bíztattuk őt, hogy béküljön, persze anélkül, hogy elmondaná mi történt vele a könyvtárban. Liam elég okos ahhoz, hogy rájöjjön az összefüggésre, azt pedig nem akarjuk. Mindenki megitta italát, majd hazaindultunk.
- Lucia, nem lenne kedved ma este egy bulihoz? - húzta vissza a lányt az ajtóból Zayn. - Funky Buddha? Vagy tudod mit? Kilencre megyünk érted.
- Hát.. Na jó, legyen. Úgyis régen éreztem már jól magam.
- Ez a beszéd, csajszi. Akkor kilenc. Szia. - köszöntünk el egymástól.

 Mikor Lucia már messze járt kérdőre vontam barátomat.
- Zayn elmondanád milyen buliba megyünk? Mi a terved? - ordítottam szinte.
- Nyugi. Leitatjuk, elvisszük Sophia-hoz. Stimm?
- Meg akarod ölni?
- Egyenlőre nem. Meglátjuk mit mond a főnök. Egyébként miért parázol ennyire? Megkedvelted a kiscsajt?
- Zayn.. Olyan ártatlan. Látszik rajta, hogy nem tenne ilyet...
- Mégis milyet?
- Olyat, hogy egy foglalt ember ágyába mászik.
- Megmondom őszintén, szerintem még nem mászott senki ágyába.
- Látod? Akkor feleslegesen kell megölnünk!
- Nem. Sophia elmondta a feladatot. Azt kell teljesítenünk.
- Te komolyan ilyen érzéketlen vagy? Nem tett semmit! Sophia-nak csupán szuper erős fantáziája van.
- Ha ellenkezel Sophia-nak akkor a következő feladatom az lesz, hogy téged is öljelek meg. Azt meg szerintem nem akarod. Szóval tegyél ragtapaszt a cuki szádra, és tedd amit kér. - Itt befogtam. Meg akarom menteni Lucia-t, de nem az életem árán.. Ez van..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése